2013. 06. 01.

Búcsú az eltávozott kedvestől


2013.2.

Volt egy majdnem 6 évig tartó kapcsolatom. Miután különváltunk még elég sokáig össze-összejártunk. Egyikünk sem tudta igazán elengedni a másikat még az után sem, hogy mindkettőnknek volt újabb komoly kapcsolata. Egyszer csak megtudtam, hogy leukémiás lett. Utólag kiderült, hogy ugyanabban az időben feküdtünk ugyanabban a kórházban, csak más osztályon, és mire terveztem a látogatást nem sokkal előtte kaptam a hírt, hogy elment.

 
Évekig szenvedtem attól, hogy nem tudtam tőle elbúcsúzni, nem zárhattuk le a kapcsolatunkat. Igazán nem tudtam átadni magamnak az új kapcsolatnak, egyszerűen hiányzott ő. Attól is tartottam, hogy szeretetemmel nem engedem a lelkét a saját útjára lépni.

 
Majd évek múltán a barátnőm által találkoztam Veronikával, aki segített feloldani szorongásaimat, megbocsátani magamnak, és elengedni őt. 7 év után végre szabad lettem, és újra örömmel, jókedvvel gondolok rá, hálás vagyok, hogy ismerhettem a fiút!

Boldoggá tesz a gondolat, hogy többé nem kötöm magamhoz, hogy végre ő is tovább léphetett egy szebb és jobb helyre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése