2012. 03. 16.

Eltérő hormonérték, nincs baba?


42. eset 
Sabine Édesanyja számol be arról, hogyan szerzett tudomást, lányáról jóval a foganása előtt...
Mindig is Édesanya szerettem volna lenni. Kislány koromban, amikor megkérdezték is ezt válaszoltam: Anyuka! De az élet sajnos úgy hozta, hogy elég sokára találtam rá az Igazira. Őt is a Sorsnak köszönhetem, mert hosszú 12 éves pályafutásomat fejeztem be egy nagy cégnél, amikor is válaszút elé léptem, 2 kitűnő állásajánlat közül választhattam. Nem bántam meg a döntést, főleg, hogy itt ismertem meg a férjemet. Hiszek a Sorsban!
Hamar kiderült, hogy egy hullámhosszon vagyunk, mindketten ugyanazt szeretnénk. Gyerekeket, házasságot, nagy házat. Boldogság volt már az első naptól együtt lenni, 10 hónapra rá megkérte a kezem és elkezdtük szervezni az esküvőt.
Ezzel párhuzamosan megbeszéltük, hogy jöhet az első gyerek. Én 33 éves voltam akkor, úgy gondoltuk mindketten egészségesek vagyunk nem lesz gond. Fél év próbálkozás után, hőmérőzés, naptár módszer, mikroszkóp után fordultam Veronikához. Tudom sokak számára ez nem nagy idő, de tudni szerettem volna, hogy szán-e nekünk az Ég egyáltalán babát, szeretne-e minket választani egy kis lélek. Barátnőm által ismertem meg Veronikát – már korábban is hallottam róla – így írtam neki levelet, majd felvettük egymással telefonon is a kapcsolatot. Hamar jött a válasz.
Hurrá IGEN!!! 2 kis lélek is minket választ majd, viszonylag hamar. Nagyon örültünk és talán ennek a megnyugvásnak köszönhetem, hogy nem görcsöltem tovább, hagytam a maga útján menni a dolgokat. Csodás esküvőnk volt, utána nászút. Veronikával folyamatosan leveleztünk, a kérdéseiből haladtam tovább az úton, így megtaláltam a kórházat ahol szültem végül és egy nagyon kedves, tapasztalt és megbízható orvost is. Kiderült, hogy két hormonértékem eltér a normálistól így 2011. január 1.-től gyógyszert szedtem.
Nem gondoltam volna – sőt a doki is meglepődött -, hogy olyan hamar várandós lettem, de februárban pozitív lett a teszt. És tényleg, október 26.-án megszületett a kislányom, Sabine.
Veronika által sok mindent megtudtam a lányomról, a lelke segített abban, hogy mit szeretne, ha ennék, mikortól hagyjam abba a munkát, hogy mindketten pihenjünk és ráhangolódjunk egymásra. Neki köszönhetően sokat beszéltem én is a babámhoz, ezért is hiszem, hogy azért ilyen nyugodt és boldog, mosolygós Tündérke. A szülés sem volt rossz élmény, elég hamar megszületett, segítségképpen korábban homeopátiás bogyókat szedtem és teát ittam. Már pár héttel korábban megbeszéltem a kislányommal, hogy én miként képzelem el a szülést. Lehetőség szerint természetes úton és a férjem jelenlétében, amivel a lányom is egyetértett. Így is történt.
Életem legfontosabb és legszebb feladata a kislányom felnevelése, hálás vagyok Veronikának a segítségéért és izgatottan várom a második babámmal való kommunikációt. Ma már tapasztaltabban fogok nekivágni, figyelve a testem jelzéseit.
Babát szeretnél?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése